Néhány megszívlelendő gondolat a felvételi rangsorok tanulmányozásához:
A közzétett négy felvételi jegyzék csak ideiglenes, mert:
a nyolcadik osztályos tanulóknak március 25-27-én lehetőségük van, hogy az iskolai rangsorokat módosítsák, illetve az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján, új tanulmányi területet jelöljenek meg. Azok a nyolcadik osztályos tanulók, akik olyan tanulmányi területet jelöltek meg, amelyeknél az előírt feltételeknek nem felelnek meg, nem szerepelnek az adott tanulmányi terület listáján;
a felvételi jegyzéken minden jelentkezési lapot benyújtó felvételiző beazonosíthatóan szerepel, azok is, akik első helyen nem a Bárdos László Gimnáziumot jelölték adatlapjukon
a végleges felvételi rangsor a jelenleg látható ideiglenestől lényegesen is eltérhet, ezért nem lehet biztosan állítani, hogy a lista valamely helyén szereplő tanuló nem nyer felvételt
A névjegyzéken, a felvételi rangsorba állított tanulók oktatási azonosítójukkal vagy a jelentkezési lapon megadott jeligével szerepelnek.
A rangsort elsődlegesen az írásbeli vizsgán elért, és a hozott pontszám összege határozza meg. Azonos pontszám esetén a matematika írásbeli eredménye dönt, ha ez is azonos, akkor a magyar írásbeli eredménye.
A Felvételi Központ (Győr) által megküldött végleges felvételi lista a felvételin elért eredmények és az adatlapon szereplő iskolai rangsorok összevetésével készül el. Ennek a listának az alapján történik a tanulók (a szülők) értesítése a felvételről vagy az elutasításról május 8-áig.
Az elutasított tanulók a döntés ellen jogorvoslattal élhetnek az értesítés átvételétől számított 15 napon belül. A kérelmet az intézmény vezetőjének kell beadni, de az iskola fenntartójának - Tatabányai Tankerületi Központ, Vereckei Judit igazgató, 2800 Tatabánya, Győri út 29. - kell címezni.
A pénzügyi biztonság, digitális biztonság, valamint a biztosítások témakörében pénzügyi szakemberek tartottak rendhagyó tanórákat az idei PÉNZ7-en: Molnár István osztályvezető és Fülöp-Ágh Krisztina a NAV képviseletében, Sawinné Molnár Eszter a tatabányai OTP Bank fiókvezetője, Zabányi Zoltán a komáromi MBH Bank fiókvezetője, és Járóka Mátyás az OVB fiókvezetője.
Köszönjük a szakmai támogatást és a szervezést Kőrösi-Fehér Róbertné tanárnőnek!
Pályaorientációs napunkon egyetemek előadói és volt diákjaink mutatták be felsőoktatási intézményeiket. Szülők pedig munkájukat, hivatásukat ismertették meg diákjainkkal. Köszönjük minden résztvevőnek a színvonalas és érdekes tájékoztatót!
Pályaorientációs napunkon a tatai Viar Stúdió munkájába is betekintést nyerhettek tanulóink, a 9. a az Aeroparkban járt, tornatermünkben pedig a Suhanj! Alapítvány munkatársai segítségével próbálhatták ki diákjaink a kerekes szék, a kraking, a tandem, a fehér bot és csörgő labda használatát. Képek a galériában.
Iskolánk a pedagógiai hozzáadott érték alapján készített rangsorban országos negyedik helyen szerepel
Rendszeresen megfogalmazódik az OH–MCC-rangsorhoz hasonló módszertannal készülő iskolasorrendekkel szemben az a kritika, hogy a tanulók abszolút teljesítménye nem megfelelő mérőszáma az iskolai eredményességnek. A rangsorok kritikusai által javasolt mutató a pedagógiai hozzáadott érték, amely azt próbálja számszerűen jellemezni, hogy az adott iskola milyen szocioökonómiai összetételű vagy milyen előzetes tudással rendelkező tanulókkal érte el a rangsoroláshoz felhasznált eredményt. A pedagógiai hozzáadott érték számításának két jellemző képviselője a fejlesztőhatás és a hátránykompenzáló hatás.
A fejlesztőhatás számításakor az adott évfolyam minden tanulójának idei és például két évvel korábbi eredményét felhasználva meghatározzák a kiindulási teljesítménytől függő átlagos fejlesztőhatást, majd minden tanuló (tanulócsoport vagy iskola) eredményeit ehhez az átlaghoz viszonyítva vizsgálják.
A pedagógiai hozzáadott értéket (PHÉ) mutató hátránykompenzáló hatás számításakor az országos kompetenciamérés elemzését végző szakértői gárda minden iskola esetében egy úgynevezett családiháttér-indexet számít ki, majd ezen indexek, valamint az iskolai átlagteljesítmények kapcsolatát vizsgálva határozzák meg a családiháttér-indexekhez rendelhető átlagos teljesítményszinteket.
Például idén az egyik magas családiháttér-indexű iskola tizedikes tanulóinak átlagos teljesítménye az egyik mérési területen 1890 képességpont volt, a családi háttér alapján várt átlagos teljesítmény pedig 1869 pont. Tehát az iskola 21 ponttal magasabb átlagos eredményt ért el, azaz a hátránykompenzáló hatása az országos átlag felett áll.
