Pályázatok és megújulás

Az Európai Unió annak érdekében, hogy Magyarországot – és persze a többi később csatlakozott tagállamot – feltornázza a saját fejlettségi szintjére, különféle programok és pályázatok keretében ötévente egy nagyobb összeggel szponzorálja az adott ország beruházásait. Ennek keretében kerül sor a magyar oktatás támogatására is, amely a TÁMOP-on, azaz a Társadalmi Megújulás Operatív Programon keresztül valósulhat meg. A TÁMOP összefoglaló neve a pályázatoknak, és ezen belül számkódokkal különböztetik meg a rendkívül sokféle támogatási lehetőségeket.
Tatabánya város önkormányzata néhány éve pályázott egy ilyen uniós támogatásra, 2008 májusában pedig kiderült, hogy a jelentkezés eredményesnek bizonyult, így iskolánk mellett három másik helyi általános iskola és egy óvoda is a 3.1.4. számjelű program résztvevőivé válhattak. Ennek megfelelően 2009 szeptemberében az új iskolai tanév megkezdése több újítást és meglepetést tartogatott mind a diákok, mind a tanárok számára.
A TÁMOP-nak köszönhetően a Bárdosban több tartalmi és szervezésbeli változás indult be. Ami a tanórákat, a napi munka szervezését érintette, az az volt, hogy megjelenhetett a kompetenciaalapú oktatás új tananyaggal, új módszerekkel, amelyhez nélkülözhetetlen volt a tantárgytömbösítés, mely az egyes tantárgyak egymást követő napokon, magasabb napi óraszámban történő oktatását jelenti. A 2009/2010-es tanévben ez tíz csoportot érintett, amelyek vagy szövegértésből, vagy matematikából vagy éppen egy idegen nyelvből, jelen esetben angolból, illetve németből számíthattak tömbösített órákra. Ehhez azonban a tanárok továbbképzése, illetve az új tankönyvek beszerzése is nélkülözhetetlen volt, mely a TÁMOP támogatásával sem ment zökkenőmentesen. Az előírások öt évre szólnak, melyből a harmadik telik ebben a tanévben, és közben a pályázat tartalma is módosult kissé: a kötelező előírások közül például kikerült a tantárgytömbösítés, valószínűleg azért, mert több iskolában lehetetlennek bizonyult az ennek egyre több csoportot érintő bevezetése.
A diákok és persze szüleik a gyakorlati kérdéseket csak a kisebb problémának tartották, ugyanis ők főként azért voltak szkeptikusak az új tantervvel kapcsolatban, mivel a Bárdos történetében ők voltak az elsők, akik ilyen oktatásban részesültek, és fogalmuk sem volt arról, hogy ez hogyan fogja befolyásolni a jövőjüket, vagy az érettségi előtti éveiket. Lassan a kedélyek megnyugodtak, mára sok tartalmi elem megszokottá vált, a pályázattal járó technikai, eszközöket érintő előnyöket pedig ma is élvezzük: működnek a projektorok, nyomtatók, fénymásolók, bővült a könyvtár digitális állománya, a szemléltető DVD-k, térképek, összefoglalók pedig könnyebben befogadhatóvá teszik a tananyagot.
Összességében véve a TÁMOP által nyújtott támogatás eddig hasznosnak és eredményesnek bizonyult. Természetesen nem lehet egy egész iskola életét átformálni egyik napról a másikra, így ebben az esetben is számolnunk kellett jó néhány bökkenővel, de végül is minden kezdet nehéz, nem igaz?
A 3.1.4-es pályázat viszont nemcsak az órai munkára, hanem az iskola teljes életétre kihatott, hiszen öt év fenntartási kötelezettséggel vállaltuk háromféle program bevezetését: évente három innovációt, egy témahetet és egy három hetet meghaladó projektet valósít meg a Bárdos.

A témahét kifejezés azt takarja, hogy a diákok egy időben tanulhatnak ugyanarról a témáról különböző, de egymáshoz kapcsolódó tantárgyakból. Például ugyanakkor foglalkozhatnak a lovagkorral történelemből, magyarból, művészettörténetből, énekből és akár filozófiából is. Emellett olyan különféle délutáni programoknak köszönhetően, mint a közös filmnézés vagy múzeumlátogatás, az iskolában szerzett ismereteiket tovább bővíthetik.
2009-ben az advent jegyében működő héttel kezdődött a program. Az adventi héten különböző szívet melengető eseményekre került sor az iskolai hétköznapokon Ogonovszkyné Tanczer Erzsébet tanárnő szervezésében. Egyszer az iskolarádió tagjai kínáltak minket punccsal, máskor mindenféle saját készítésű karácsonyi finomsággal kedveskedtek az akkori nyolcadikos osztály tanulói. Megismerkedhettünk különböző népek karácsonyi szokásaival, valamint a magyar népi hagyományokkal egy vetítés keretein belül. A kicsik szöszmötölőn ügyeskedtek, és a karácsonyi hangulatunkat a Jászai Mari színházban megrendezett adventi műsor tetőzte be, ahol a párhuzamosan folyó iskolatörténeti programsorozattal összekapcsolódva öregdiákok is részt vettek a gálán.
2010-ben Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a zeneszerző és kora volt a soron. Ennek a témahétnek a szervezője Vécseyné Kiss Ibolya tanárnő volt. Munkájába bekapcsolódott Geiger Péter tanár úr is. A nagygimnazistáknak Liszt Ferenc életrajzát bemutató kiállítást kellett szervezni az aulában: a készítők a zeneszerző életében fontos színhelyeket jelentő városokat kapcsolták össze látványos, térképszerű módon. A megemlékező ünnepségen stílusosan az iskola kórusa és egy volt tanítvány, Taksz Lilla zongorajátéka idézte meg a zeneszerzőt. A művészettörténet-, rajz- és énekórákon is szó esett Liszt Ferencről, és a lelkesebb diákok még egy Operaház-látogatással összekötött kiránduláson is részt vettek, ahol Liszt Ferenccel kapcsolatos szobrokat, pesti helyszíneket kerestek fel.
A 2011-es Advent az önkéntesség jegyében elnevezésű programsorozat szintén nagy siker volt.
A témahetek általános tanulsága, hogy egy ünnepnapnál vagy megemlékezésnél tartalmasabb, intenzívebb és maradandóbb élményt jelent, ha napokon keresztül, több szempontból vizsgálva és eltérő módszereket alkalmazva közelítünk egy problémához.

Ezek a projektek több héten keresztül egy-egy téma keretein belül rengeteg programmal örvendeztetnek minket évről évre. Az első projektsorozat 2010 márciusában kezdődött az európai nyelvek bűvkörében zajló vetélkedőkkel, ismertetőkkel, melyről elmondhatjuk, hogy az összes iskolánkban tanító idegennyelv-tanár közösen szervezett és irányított. Minden évfolyamból részt vettek a programon diákok, és minden nyelvből voltak országismereti vetélkedők, versenyek, pályázatok, kiállítások, valamint angolból a brit zenei totó, olasz nyelven játékos nyelvi feladatok szórakoztatták a részt vevőket. A versenyt egy zenés- táncos délután zárta.
A második pályázati évben, 2011 tavaszán adta magát, hogy a természet- és egészségvédelemmel legyen kapcsolatos a három hetet meghaladó program, hiszen olyan év következett, amikor iskolánk megrendezte a kétévente esedékes Diákbiológus és -környezetvédő Napokat. Ennek a rendezvénynek az előkészületeihez tartozott a projekt számos eleme, például civil szervezetek, környezetvédelemmel foglalkozó alapítványok előadásai, bemutatói, a tanulók lázas készülődése, hogy megállják a helyüket a hulladékszobor-kiállításon vagy éppen a reformételek elkészítéséből tartott versenyen, és a gazdag programkínálat a többnapos rendezvényen.
2011 őszén új vállalás került a projektek közé: az Olimpiai ötkarika névre keresztelt programsorozat, melynek során öt különböző kihívás teljesítésére van lehetősége a tanulóknak. Ezek közül már megvalósult az őszi kerékpártúra és futás, a téli korcsolyázás, egy táncos délután plusz alkalmat jelentett az igazolások megszerzéséhez, a tavasz érkeztével pedig a program is folytatható lesz: újabb túra és kerékpáros erőpróba vár még tanulóinkra.

Az első pályázati évben vállalt innovációk egy része folytatódik, tartalma tanévről tanévre bővül. Ilyen az iskolaújság új, gyakran a pályázathoz kapcsolódó számainak megjelentetése, illetve ennek idei megvalósulása: a jubileumi évkönyv készítése. A másik hagyománnyá vált program a Trefort Ágoston Tudományos Diákkör éves konferenciája. A harmadik elemet pedig állandó változás jellemzi. Az első évben a harmadik innováció a névadónk 100. születésnapjához kapcsolódó megemlékezések, kiállítások szervezése volt, illetve helytörténettel kapcsolatos programok zajlottak. A helytörténeti innováció keretében több mint háromszáz bárdosos diák látogathatta meg a tatabányai skanzent, azaz a Szabadtéri Bányászati Múzeumot. Ez a program azóta szintén hagyománnyá vált, a bejövő osztályok kapnak lehetőséget a Bárdos-napon a múzeumlátogatásra.
A 2010-11-es tanév kezdetén mindhárom új innovációhoz kiírták a Bárdos-napi pályázatokat, így lényegében az egész évet körülölelte ez a programsorozat. Egyrészt a jól sikerült pályázatok írói közül kerültek ki a Századforduló Budapesten elnevezésű, a Trefort Ágoston Tudományos Diákkör által szervezett helytörténeti konferencia előadói, valamint mellettük tanárainkat és néhány öregdiákot hallgathattunk meg. Az előadók nagyon színes palettából válogattak prezentációjuk témájához, hiszen szó esett például arról, miért nincs Északi pályaudvar Budapesten, milyenek voltak a XIX-XX. századi női lapok, tehát érintették a művészetek, a kultúra és a gazdaság egyes területeit is a századfordulós Budapesttel kapcsolatban. A konferencián kívül diákcsoportok több alkalommal részt vettek budapesti várostörténeti kirándulásokon, ahol többek között ellátogattak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumba, megtekintették a Visszacsatolás kiállítás a Centrális Galériában, valamint figyelték a századfordulós építészet remekeit.
A következő innováció vezetője Seffer Tímea tanárnő volt, s a programsorozat a Magyarország az Európai Unióban elnevezést kapta. Előre elkészítendő pályázatokkal kezdődött ez a program is, melyek értékelése után a sikeres versenyzők márciusban egy vetélkedőn vehettek részt. 7–13. évfolyamos háromfős csapatok indultak, a feladatok között volt totó, topográfia, zenefelismerés és idegen nyelvű feladatok is.
Majd a tanévet a pünkösdi À La Bárdos idegen nyelvű számával zártuk. A Bárdos-napi idegen nyelvű pályázatok elbírálása, kis átdolgozása után a legjobbnak értékelt írások kerültek be az újság különszámába. A cikkek iskolánk életét, fontosabb eseményeit mutatták be.
2011-2012-ben pedig rendhagyó, illetve többen reméljük, hogy hagyományteremtő program kapott helyet a Bárdos-heti rendkívül színes programkínálatban. A történelem munkaközösség nagygimnazisták számára retorikaversenyt hirdetett olyan témákban, melyek aktualitásuk mellett azért is érdekesek voltak, mert valóban a mi korosztályunkat érintették. Ez volt a Disputa, és lám, ezt is a pályázatnak köszönhetjük. A 25. tanévhez pedig két másik innováció kapcsolódott, a már említett évkönyv és a negyed századot felelevenítő gálaműsor.